Mit jelentenek pontosan a túraútvonal jelzések? Avagy iránymutatás a vadonban

2020.11.26

A NaTúra által vezetett túrák során számtalan érdekes kérdés felmerül a résztvevőkben. Ezek közül az egyik, hogy mit jelentenek pontosan a turistaútvonal jelzések, hogyan lehet ezek alapján tájékozódni?
Ebben a bejegyzésemben a lehető legjobb tudásom szerint szeretnék választ adni erre a visszatérő kérdésre.


Egy kis történelem

Az 1800-as évek második felében - az akkor még magyarországi területnek számító Magas-Tátrában - fellendült a természetjárás. Már nem csupán a hegycsúcsokat meghódítani vágyó kalandorok, de iskolai csoportok is elkezdték bejárni a területet. 1863-ben megépült az első menedékház a Kis-Tarpataki-völgyben, mely Tátrafüred akkori bérlőjéről, Rainer János Györgyről kapta nevét (Rainer-kunyhó).

A megnövekedett idegenforgalom, a szép számban épült menedékházak és az akkorra már kiépített útvonalak jól szervezett kezelése szükségessé vált, így életre hívták a Magyarországi Kárpát Egyesületet (MKE), melynek alakuló közgyűlését 1879. augusztus 10-én Tátrafüreden tartották meg.

A jól működő egyesülethez kapcsolódván több nagyvárosban, így 1888. december 28-án Budapesten is megalakult az MKE Budapesti Osztálya, melynek elsődleges célja a város - akkor még - vadnak számító környékének felfedezése és bejárása volt.

Ezt követően 1891. szeptember 29-én az MKE Budapesti Osztálya megszűnt, és helyette megalakult a Magyar Turista Egyesület, melynek létrejöttével lényegében kezdetét vette a természetjárás szervezett keretek között történő kiterjesztése az egész országra.

1913. november 30-án megalakult a Magyar Turista Szövetség (MTSZ), azonban az I. világháború kitörésének következtében nem volt lehetősége a szövetségnek az érdemi munka megkezdésére. Helyzetüket tovább nehezítette az is, hogy hazánk a háborút követően jelentős területeket veszített, melyek mind kulcsfontosságúnak számítottak a természetjárás szempontjából.

Szerencsére a törvényhozók megoldást találtak a természetjárás újraélesztésére: útjelzések készültek és gomba mód jelentek meg a menedékházak. 1933-ban, amikor az MTSZ 20 éves jubileumát ünnepelte, kis hazánk 50 menedékházzal, 81 foglalt forrással és mintegy 3.500 km jelzett túraútvonallal rendelkezett.

Iránymutatás a vadonban

A rövid történelmi áttekintést követően pedig szeretnék áttérni jelen bejegyzésem lényegi részére, a fákon, villanyoszlopokon, kerítéseken és köveken látható gyalogos túraútvonalak turistajelzéseinek rendszerére.

A jelzéseket két fő szempont szerint kell vizsgálnunk, amikor szeretnénk megérteni a jelentésüket. Az egyik szempont a jelölés színe, a másik pedig az alakja.

A színek minden esetben az útvonal fontosságát hivatottak megjelölni. Ennek megértéséhez az alábbi példát szoktam elmesélni.

  • Kék sáv jelzés: ez a legjelentősebb turistaútvonalakat jelzi. Olyanok, akár az autóforgalom számára fenntartott fizetős autópályák. Túrázás szempontjából minden esetben ország- vagy tájismertető túramozgalmak útvonalát jelzik, mint pl. az Országos Kéktúra vagy a Börzsönyi Kék.
  • Piros sáv jelzés: az autósforgalom példájánál maradva, ezek a jól kiépített autóutakkal egyenértékűek. Adott tájegységen keresztül vezető, vagy akár több tájegységet összefogó útvonalak, melyek szintén jelölhetnek túramozgalmakat is, mint pl. a Pest Megyei Piros.
  • Sárga sáv jelzés: az autósforgalommal továbbra is párhuzamot vonva, ezek az útvonalak a főútvonalaknak felelnek meg. Egy adott tájegységen belül vezető, hosszabb távú útvonal.
  • Zöld sáv jelzés: az autósok körében kevésbé kedvelt mellékutakhoz hasonló fontosságú, rövidebb utakat jelöl a zöld sáv jelzés, mely útvonalak egy adott tájegységen belül haladnak.

Most, hogy a színek szerinti besorolás bemutatásra került, következzenek az alakzat szerinti besorolási szempontok, melyek további három csoportra oszthatók. Fontos, hogy az alábbiakban felsorolt alakzatok bármelyik, a fentiekben említett színben előfordulhatnak.

Léteznek úgynevezett fő jelzések, melyek

  • fő turistaútvonalakat hivatottak jelölni » sáv jelzés,
  • hegycsúcsra, kilátóponthoz vagy kilátóhoz vezető utat jelölnek » háromszög jelzés,
  • két fő útvonalat kötnek össze és általában a magasabb (szín)rendű útvonal színét viselik » kereszt jelzés,
  • turista- vagy menedékházhoz vezető utat jelölnek » négyzet jelzés.

Ezekhez kapcsolódnak az úgynevezett leágazó jelzések, melyek

  • forráshoz vezető utat jelölnek » telített kör jelzés,
  • várromhoz vezető útvonalat jelölnek » vastag L jelzés,
  • barlanghoz vagy sziklaüreghez vezetnek » Ω (omega) jelzés.

Mindezeket pedig bővítik még az úgynevezett kiegészítő jelzések is, melyek

  • jelölhetnek körséta utat, mely jelzésváltás nélkül körbe vezeti a túrázót » önmagába mutató kör jelzés,
  • jelölhetnek tematikus útvonalat, mint pl. tanösvényt » vastag T jelzés, átlós vonal jelzés vagy egyéb szimbólum,
  • emlékműhöz vezető utat jelölhetnek » fektetett D,
  • kápolnához vagy templomhoz vezető utat jelölhetnek » templom torony szimbólum,
  • túramozgalom pecsételő pontját jelölhetik » pecsét szimbólum.

A jelzések könnyebb átláthatósága érdekében készítettem egy összegzést is a fentiekről.

Készítette: Menyházi Regina
Készítette: Menyházi Regina

A mostanra megismert jelzéseken felül további szimbólumokkal és alakzatokkal találkozhatunk még az erdei sétáink során. A leggyakoribbak és említésre méltók ezek közül a zarándokutak jelzései.

A Szent Jakab út (másnéven El Camino) hazai szakaszai Pannonhalmánál csatlakoznak össze. Az útvonalakat a nemzetközileg használt sárga fésűkagyló szimbóluma jelzi. A Budapesttől Rajkáig tartó Camino Húngaro útvonal 268 km hosszú, míg a Camino Benedictus útvonal Tihanytól Pannonhalmáig 110 km hosszan húzódik.

A hazánkban talán leismertebb zarándok utakat a Mária út különböző színekkel jelölt útvonalai adják. Három fő útvonalat különböztethetünk meg:

  • Mária Út M01, mely a Mariazell - Budapest - Csíksomlyó útvonalon, 1.330 km hosszan húzódik, jelzése pedig lila színű M,
  • Mária Út M02, mely a Czestochowa - Budapest - Međugorje útvonalon, 798 km hosszan húzódik, jelzése pedig kék színű M,
  • Mária Út M05, mely a Mariazell - Máriavölgye - Márianosztra - Csíksomlyó - Jászvásár útvonalon, 1.031 km hosszan húzódik, jelzése pedig piros színű M.

A Szent Erzsébet út Sárospatakot köti össze Kassával egy 96 km hosszú útvonalon ami átszeli a meseszép Zempléni-hegységet. A zarándokút jelzését egy piros, rózsaszerű szimbólum adja, ezzel utalva Szent Erzsébet rózsacsodával kapcsolatos történetére.

A Via Margaritarum - Gyöngyök Útja Mátraverebély - Budapest között 158 km hosszan vezeti végig a zarándoklaton lévőket. Az útvonal jelzéseként a névadó, sárga színű gyöngysor szolgál.

Végezetül pedig megemlíteném a Magyar Zarándokutat is, melynek jelzése a sárga kettős keresztes nyílEnnek a zarándokútnak az útvonala Esztergom és Máriagyűd között haladva szeli át hazánkat észak-déli irányban, mindösszesen 431 km hosszan.

Az összegzés természetesen a zarándokutak vonatkozásában sem maradhat el.

Készítette: Menyházi Regina
Készítette: Menyházi Regina

Nos, kedves olvasó, bízom benne, hogy ezzel a bejegyzésemmel valóban sikerült irányt mutatnom a vadonban és a mostanra megszerzett tudásoddal immár körültekintőbben és bátrabban vágsz neki hazánk turistaútvonalainak.